Az Ezer Székely Leány Napja a székely népviselet, néptánc és népzene évente megszervezett hagyományőrző találkozója, amelyre rendszerint július első szombatján kerül sor Csíkszeredában. Az évről évre megrendezett találkozó lehetőséget teremt a székely népviselet és népművészet értékeinek bemutatására, megőrzésére, népszerűsítésére.
Az 1931-es első rendezvény után néhány évig még sikerült megszervezni a találkozókat, majd 1990-ben elevenítették fel újra, megőrizve eredeti hagyományápoló szerepét.
Az esemény seregszemlével kezdődik, Csíkszereda főterén felvonulnak a székely falvak népviseletbe öltözött leányai és legényei, népi játékok bemutatásával, körtánccal szórakoztatják az összesereglett közönséget. Csíkszeredából együtt vonulnak ki a csíksomlyói nyeregbe Csík különböző vidékeiről és a Székelyföld távolabbi tájairól sajátos népviseletükben érkező, néptáncukat, népzenéjüket és népdalaikat magukkal hozó hagyományőrző csoportok. A szentmisét követi a népviselet a népdal és a néptánc több órás ünnepe, a hagyományos népviseletbe öltözött csoportok bemutatkozása a nyeregben épült Hármashalom-Oltár színpadon. (wikipedia)
Az időjárás változása is már – már az Ezer Székely Leány Napja hagyományává vált. Amíg tart a gyülekező és a kivonulás a hegyre addig kánikula van, de mihelyt megkezdődnek az előadások akkorra az eső is elered. Ez már megszokott, és idén sem volt másképpen.
Nagyon sok különböző népviseletbe öltözött lányt, asszonyt, gyereke, fiút és férfit lehetett látni. Egy különös számolási rendszerrel este hét óra tájt már 1200 népviseletes lányt, asszonyt és 481 fiút, férfit számoltak a szervezők. Tiszteletbeli meghívottjai is voltak az eseménynek Kóka Rozália néprajzkutató, mesemondó valamint Petrás Mária népdalénekes személyében.
